Az élelmiszerválság immár nem csak fenyegetés: az Ukrajna kikötőiben felhalmozódott gabonának esélye sincs kijutni a kikötőkből. Az ukránok az orosz hajók kikötői blokádja miatt elsősorban vasúton és közúton tudnak szállítani, aminek a kapacitása messze nem megfelelő, mindössze havi másfél millió tonna. A búza világpiaci ára azonnal reagált a szűkös ellátásra, az élelmiszerárak világszerte rekordszintre emelkedtek, az afrikai helyzet egyenesen humanitárius katasztrófával fenyeget. Utóbbi óriási migrációs hullámot indíthat Európa felé, azt pedig a jelenlegi gazdasági és biztonságpolitikai helyzetben érthetően minden ország el akarja kerülni.
A háború kitörésekor mintegy 2000 kereskedelmi hajó rekedt legénységgel együtt Ukrajna kikötőiben, ezek száma jelen pillanatban még mindig mintegy százra tehető. Arra, hogy rakománnyal együtt hagyják el a térséget, esélyük sincs.
Zelenszkij elnök szerint ha nem történik előrelépés, ősszel már mintegy 75 millió tonna gabona fog állni a silókban, ami a globális éhínség rémképét vetíti előre.
A helyzet annyira súlyos, hogy vadabbnál vadabb ötletek látnak napvilágot a megoldására, amelyekről aztán kiderül, hogy csak rontanának a helyzeten.
Oroszország és Törökország elvileg megállapodott egy Boszporusz felé tartó gabonafolyosó létrehozásáról a Fekete-tengeren. Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: országa a törökökkel együtt biztosítja az ukrán gabonaszállítók biztonságos kijutását a kikötőkből, és nem akadályozza az export újraindítását. Ukrajna azonban nem bízik az orosz garanciában, így csak akkor menne bele egy ilyen megoldásba, ha az ukrán hajókat nyugati hadihajók követnék figyelemmel a térségben. Legutóbb Franciaország jelentkezett be ilyen jellegű segítségnyújtásra, ám az orosz hadvezetés – talán érthető módon – elég idegesen reagált a javaslatra. Zelenszkij kijelentette: a török kíséretbe még belemenne, de biztosítékra lenne szüksége, hogy az orosz hajók nem használják a gabonafolyosókat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre úgy reagált: márpedig
az orosz katonáknak ellenőrizniük kell az ukrán kikötőkbe rakodásra tartó gabonaszállítókat, hogy nem csempésznek-e rajtuk fegyvereket.
Egyelőre patthelyzet alakult ki, sem az ukránok, sem az oroszok nem engednek a feltételeikből.
Nem ez azonban jelenleg a legnagyobb probléma. Ha Oroszország zöld utat is adna az ukrán feltételek szerinti szállításnak (ami ebben a formában biztosan nem fog megtörténni), az export akkor sem tudna újraindulni. A háború kezdete óta ugyanis az ukránok több ezernyi úszó aknát telepítettek az odesszai és más kikötők környékére, védekezésül egy esetleges orosz támadás ellen. Peter Adams, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének tanácsadója egy interjúban úgy vélekedett: „még ha meg is nyílnának holnap a kikötők, sokáig eltart, amíg a hajók is használhatják azokat. A tengeri aknák eltávolítása ugyanis több hónapig tartana”. Markijan Dmitrevics, ukrán agrárminiszter-helyettes megerősítette ezt az információt, a kormány tisztviselői nagyjából fél évre becsülik a teljes aknamentesítéshez szükséges időt.
Jelenleg tehát az ukrán kormány az orosz blokádot teszi felelőssé a kezdődő globális élelmiszerválság kialakulásért, míg az oroszok Ukrajnát hibáztatják az aknazár miatt.